Weboldalunk cookie-kat használ, hogy a biztonságos böngészés biztosítása mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Az “Értem” gomb megnyomásával hozzájárulásodat adod, hogy elfogadod őket. Az Adatvédelmi nyilatkozatban találsz további tudnivalókat a sütikről.

Közös európai stratégia segíti a fiatalok boldogulását

Share on facebook
Facebook
Share on email
E-mail
Share on twitter
Twitter
Bukarest adott otthont az idei első Európai Ifjúsági Konferenciának, amit az Európai Unió Tanácsának elnökségi sorrendjének megfelelően Románia szervezett. A jelen lévő delegáltak és szakemberek megvitatták az új “Ifjúsági Párbeszéd” program prioritásait és ütemezését a 2019-2020. között időszakra vonatkozóan. A magyar fiatalokat Sipos Alexandra és Vértes Sára, a jelenlegi ciklus megválasztott ifjúsági delegáltjai, valamint Taraczközi Anna, a Nemzeti Ifjúsági Tanács munkatársa képviselte.  

Az alábbiakban Sipos Alexandra, Vértes Sára és Taraczközi Anna beszámolóját olvashatjátok a konferencia szakmai tartalmáról.

A román szervezők Bukarestben fogadtak minket, ahol az első este ismerkedős programokkal készültek számunkra, hogy az EU Ifjúsági Konferenciákon régebb óta részt vevő delegáltak megismerjék az új érkezőket, akik az idei évben túlnyomó többségben voltak jelen az eseményen. Az esti program egyfajta eligazításként is funkcionált, ugyanis a szervezők ismertették a korábbi “Strukturált Párbeszéd” – új nevén “Ifjúsági Párbeszéd” – folyamatát, így az új és a régi delegáltak is hasonló tudással kezdhettek a közös munkához.

A konferenciát megelőzően a szervezők két webinart is szerveztek, melyek során a résztvevők több információt tudhattak meg a konferencia programjáról, valamint a jelenlegi elnökségi trió tervezett munkájáról az Ifjúsági Célokat illetően.

Az első napon két kisebb rendezvényt is szerveztek a számunkra. Az egyik program az “Imagine Europe – Your Vision of Europe in 2050!” címet viselte, amely során szavazhattunk a korábban meghirdetett pályázatra beadott videókra. Ezt egy ismerkedéssel egybekötött bemutató követett “The Romanian Youth Capital – Strategies, Good Practices, Accomplishments” címmel.

Az idei első Európai Ifjúsági Konferenciának az Európai Tanács soros elnökségének megfelelően Bukarest adott otthont.

Miután Kolozsvár 2015-ben elnyerte az "Európa Ifjúsági Fővárosa" címet, egy hasonló országos kezdeményezés kapott szárnyra Romániában, amely során minden évben egy román város elnyeri a "Románia Ifjúsági Fővárosa" címet.

Az érkezést követő második napon elkezdődött a konferencia érdemi része  Románia Nemzeti Könyvtárában. Elsőként a hivatalos megnyitó keretében beszédet mondott Constantin-Bogdan Matei, a román ifjúsági és sportminiszter, Marius-Constantin Budăi, munkaügyi és társadalmi igazságosságügyi miniszter, Maria Francesca Cristea, román ifjúsági delegált és végül Mihai Dragoş, a román Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke.

A megnyitó beszédeket követően felkért előadók reflektáltak a román elnökség által kitűzött “a munka jövője és a fiatalok” prioritásra. Az Európai Bizottság képviseletében Mariana Georgallis ismertette az Ifjúsági Garancia munka világára gyakorolt hatásáról szóló tanulmányt. Az Európai Ifjúsági Fórum testületi tagja, Silja Markkula, The Future of Work and Youth című tanulmányát mutatta be. Őket Alexandru Ionuț Budișteanu követte, aki egy nem megszokott előadást tartott arról, hogy hogyan is alakul át a munkaerőpiac napjainkban.

Az előadók után a szervezők ismertették a nap további részének programját, amely a 7-es számú Ifjúsági Cél konkretizálására irányult. A megvalósítás során a résztvevők megvizsgálták a 7-es számú és az összes többi cél kapcsolatát. Ezen kapcsolódási pontokról szóltak a délutáni munkacsoportok (Future of work, Youth Goals and the EU Youth Strategy).

Taraczközi Anna, a Nemzeti Ifjúsági Tanács munkatársa (balról), Vértes Sára (középen) és Sipos Alexandra (jobbról) EU Ifjúsági delegáltak a bukaresti Európai Ifjúsági Konferencián.

A második szakmai nap délutáni blokkjában a résztvevők hét párhuzamosan futó csoportmunka közül választhattak, amelyek egy-egy Ifjúsági Cél implementációjára koncentráltak. Ennek ellenére a résztvevők mintegy fele úgy döntött, hogy a választható workshop lehetőségek helyett saját szekciót indít a plenáris teremben. A fórum célja az volt, hogy megvitassák, hogy az új 2019-2027 között megvalósuló EU Ifjúsági Stratégia kialakításában miért nem kaptak nagyobb szerepet és véleménynyilvánítási lehetőséget a tagállamok ifjúsági delegáltjai.

A beszélgetésen, amin mi is részt vettünk, a legtöbb jelenlévő azt nehezményezte, hogy a stratégia előkészítése nem volt kellően transzparens, és a részleteiről a fiatalok csak a tervezet elfogadása után értesültek, annak ellenére, hogy az előző (VI.) Strukturált Párbeszéd ciklus során több száz ifjúsági delegált számottevő munkát fektetett abba, hogy a stratégia számára ajánlásokat (Ifjúsági Célok) fogalmazzon meg. A fórum résztvevői abban állapodtak meg, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy hatékony legyen a fiatalok és az európai uniós döntéshozók közötti párbeszéd, és a soron következő, finn elnökséggel szemben elvárásként támasztották, hogy a helsinki ifjúsági konferencia programjába építsenek be olyan foglalkozásokat, amelyek ezt a célt szolgálják.

A második szakmai nap délutáni blokkjában a résztvevők hét párhuzamosan futó csoportmunka közül választhattak, amelyek egy-egy Ifjúsági Cél implementációjára koncentráltak.

Az ünnepi vacsora előtti utolsó foglalkozási blokkban szintén kis csoportokra osztották a résztvevőket, hogy olyan ifjúsági szakemberek történeteit és jó gyakorlatait hallgathassák meg, akik akár saját hazájukban, akár európai szinten figyelemreméltóan hatékony módszereket dolgoztak ki a fiatalok aktív részvételre buzdítására.

Sára és Alexandra a grafikus facilitáció és kreatív csoportmunka szerepéről hallgattak előadást, Anna pedig arról, hogy a fesztivál kitelepüléseken keresztül hogyan lehet ifjúsági szervezeten kívüli fiatalokat megszólítani.

Nagy büszkeséggel töltött el minket, hogy a fesztivál kitelepülésekkel kapcsolatos foglalkozást Lantai Judit, a Strukturált Párbeszéd magyarországi projektének korábbi projektmenedzsere vezette. A fesztivál kitelepülések ugyanis szerves részét képezik a magyar Strukturált Párbeszéd implementációs módszertanának, az utóbbi években számos fiatal véleményét sikerült ezzel a metódussal összegyűjteni és becsatornázni a döntéshozók felé.

A konferencia egyik fő célkitűzése volt az új 2019-2027 között megvalósuló EU Ifjúsági Stratégia megvitatása.

Az ifjúsági delegáltak szakmai programja március 27-én este zárult. A következő nap délelőttjén a résztvevők még egy kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt, ahol lehetőségük volt kérdezni Navracsics Tibor EU biztostól, Antje Rothemund-tól, az Európa Tanács ifjúságügyi főosztályvezetőjétől, Carina Autengruber-től, az Európai Ifjúsági Fórum elnökétől, illetve Bogdan Matei román ifjúságügyért és sportért felelős minisztertől. 

A beszélgetés során kardinális kérdésként merült fel, hogy az ifjúsági munkások mit tehetnek annak érdekében, hogy a vidéki területeken, illetve a marginalizált közösségekben élő fiatalok is egyenlő beleszólási lehetőséget kapjanak az őket érintő kérdésekbe, illetve az európai intézmények hogyan tudják segíteni őket ebben. 

Válaszként az Erasmus+ költségvetés megduplázása és különböző, az Európa Tanács által kínált integrációs programok kerültek említésre. Ebben a kérdésben elengedhetetlen az ifjúsági munkanélküliség témája, ami egyes EU tagállamokat különösen sújt; a román elnökség ezért döntött úgy, hogy az Ifjúsági Célkitűzésekkel kapcsolatos munkát is e köré építi. Csak, hogy szemléltessük a problémát, Spanyolországban például minden harmadik fiatal a munkanélküliség és elszegényedés küszöbén áll, amely a mentális jóllétükre és családjuktól való függetlenedésre egyaránt negatívan hat.

Az utolsó nap délelőttjén a résztvevők még egy kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt, ahol lehetőségük volt kérdezni Navracsics Tibor, EU biztostól is.

A három napos program kiváló alkalom volt számunkra, hogy megismerjük az aktuális trió elnökség célkitűzéseit a VII. Ifjúsági Párbeszéd konzultációs ciklusára. Örömmel konstatáltuk, hogy ebben az időszakban Románia, Finnország és Horvátország három olyan területre tervez koncentrálni, melyek a magyar fiatalok szempontjából is kulcskérdések; a színvonalas oktatásra, a minőségi munkavállalásra, illetve a vidéki területek lehetőségeinek bővítésére. 

Úgy gondoljuk, a kiscsoportos foglalkozások és plenáris ülések során hallott információk és gyakorlatok segíteni fognak bennünket abban, hogy hatékonyan támogassuk a párbeszéd folyamatát Magyarországon, a többi delegálttal kötött ismeretségtől pedig szakmai együttműködést és nemzetközi tudáscserét remélünk a projekt során.

Ha tetszett, miért ne osztanád meg?

Share on facebook
Facebook
Share on google
Google+
Share on twitter
Twitter

Hozzászólok...