Lépj fel!

A Nemzeti Ifjúsági Tanács a Lépj fel! programsorozatának keretei között arra tett vállalást, hogy közel egy év leforgása alatt, az ország összes megyéjébe eljutva felméri a fiatalság aktuális problémáit, majd azokra megoldási javaslatokat dolgoz ki.

2019-ben egyszeri projektnek indult a Lépj fel! címet viselő rendezvénysorozatunk, amelyet egy Erasmus + pályázat keretei között valósítottunk meg. A prorgamsorozat alatt az ország minden egyes megyéjébe ellátogattunk, ahol szakmai napokat szerveztünk, amelyek több célt szolgáltak egyszerre:

• Fiatalok és döntéshozók egy asztalhoz ültetése, a közöttük lévő párbeszéd segítése.
• Problématérképek készítése – azokhoz kapcsolódó megoldási javaslatok összegyűjtése.
• A megyékben működő ifjúsági szervezetek bemutatkozása, megismertetése a fiatalokkal.
• A résztvevő fiatalok érdekképviseleti tevékenységét segítő képzések, tréningek megtartása
• A NIT bemutatása, ismertségének növelése

A zárást és a kiértékelést követően úgy döntöttünk, hogy mind az elnevezést, mind pedig az alapkoncepciót megtartjuk, vagyis azt hogy évente minden egyes megyében megrendezzük ezeket a napokat, majd ezt követően egy zárókonferencián összegezzük a problématérképek
eredményét, és az azokra kidolgozott megoldási javaslatokat.
Az idén lezárult projekt kapcsán, a hét fő területen belül megkülönböztethetők regionális és országos szintű tematikák. A kiemelt tematikák a következők:

1. Tárgyalástechnika
2. Kommunikáció
3. Konfliktuskezelés
4. Érdekképviselet
5. Rendezvényszervezés 
6. Helyi igények feltárása
7. Digitális kompetenciák – vlogok, blogok, közösségi média

A teljesség igénye nélkül, de a felmerülő problémák súlyának szemléltetéséhez kiemelünk néhány kulcsfontosságút a:

• Ifjúsági stratégiák és azokhoz kapcsolódó cselekvési tervek elkészítése, aktualizálása a minimum 15 000 lakossal rendelkező települések esetében. 
• Olyan applikáció fejlesztése, amelyeken keresztül az önkormányzat helyi szinten tudja megkérdezni a település fiataljait az őket érintő ügyek és kérdések kapcsán, valamint az ifjúsági területért felelős képviselő, alpolgármester, polgármester online tarthat fogadóórát a fiataloknak. 
• A Diákönkormányzatok esetében az egyetértési jog visszaállítása, valamint az általuk kitalált és megvalósítani kívánt programok finanszírozására szolgáló minimális intézményi költségkeret biztosítása.
• A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram keretösszegének növelése a helyi szintű ifjúsági programok támogatására.
• A fiatalokkal foglalkozó szakemberek képzésének támogatása, a naprakész tudás megszerzését célzó programok, és oktatási tevékenységek, nem formális képzések erősítése.
• Az iskolai büfék kínálatának egészségtudatosabbá és változatosabbá tétele (teljeskiőrlésű pékáruk, magas hús- és alacsony zsírtartalmú készítmények, mentes alapanyagok, stb).
• A tanulók számára félévente táplálkozás módszertanról szóló tanácsadások szervezése szakemberek bevonásával, amellyel átfogó és tiszta képet kaphatnak a megfelelő dietetikai szokásokról és trendekről. 
• Kábítószer és alkoholfüggőség megelőzésére és a kialakult szerhasználat visszaszorítása online tanácsadói komplex szolgáltatás létrehozása, amely közvetlenül a megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórumhoz (KEF) legyen becsatornázva, valamint ennek kiegészítésére országos szemléletformáló közösségi médiakampány elindítása preventív jelleggel. A cél, hogy a 18 év alatti függőséggel küzdő fiatalok legalább 70%-a kerüljön be térítésmentesen igénybe vehető kezelési programba.
• A Nemzeti Drogellenes Stratégia mintájára a 2021-2025 új stratégia kidolgozása és megvalósítása, figyelembe véve a legfrissebb témába illeszthető kutatások eredményeit. A tanári pályára készülők tanrendjébe kerüljön be a prevenciót célzó oktatás és annak technikái.
• A reálbérek növekedése mellett fontos lenne a fiatalok lakhatási helyzetének javítása. Ezen belül a tanulás, majd a munkaerőpiacra való belépés ideje alatti támogatásuk, számukra olyan megfizethető lakhatás biztosítása, mint a (színvonalas) munkásszállók, kollégiumok, szociális bérlakások. 
• Startup kultúra és magas hozzáadott értékű munkahelyek (pl. IT) támogatása, létrehozása.
• A női munkaerőpiaci helyzet javítása, az anyaság (vagy épp otthonmaradás esetén apaság) idejének munkajogi elismerése (nyugdíjban, foglalkoztatottsági idő beszámításában).
• A gyermekvállalás melletti munkavégzés támogatása a munkaadók ösztönzésével, extra szabadsággal, kötelező óvodai helyek támogatásával, stb. 
• A fiatalok által indított vállalkozások inkubálása, pl. vállalkozási környezet létrehozásával (jogi, adóügyi, cégadminisztrációs támogatással).
• Pályaorientáció, karriertervezés problémájánál indokoltnak látják egy egységes, államilag elfogadott támogató rendszer létrehozását, mely segíthetné a fiatalokat az életpálya tervezésben.

A teljes listát, a megfogalmazott célokat és a konkrét módosítási javaslatokat, az azokhoz szükséges beavatkozásokat, illetve a tervezett változások társadalmi hasznosságát kiadvány formájában hoztuk nyilvánosságra, amely elérhető weboldalunkon.