I. Esemény: Oktatás és kultúra

2022. január 25-én az első online eseménnyel kezdetét vette a Nemzeti Ifjúsági Tanács Európa Jövőjéről szóló konferencia-sorozata egy oktatásról és kultúráról szóló eseménnyel, amely téma talán a leginkább foglalkoztatja a fiatalokat. Az esemény első szakaszában a résztvevő fiatalok számára bemutatásra került az EU oktatáspolitikája és annak célkitűzései. Megismerkedhettek az olyan kiemelt prioritásokkal mint az egész életen át tartó tanulás és mobilitás, az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javítása, a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás valamint a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készségek erősítése. Ezt követően pedig az oktatási és képzési stratégia keretrendszerében megjelenő területekkel foglalkoztunk, úgy mint a kisgyermekkori nevelés és gondozás, az iskolák, a szakképzés, a felsőoktatás illetve a felnőttoktatás, felnőttképzés.

Az előadás után néhány kiemelt kérdés mentén kezdtünk el beszélgetni a fiatalokkal, úgy mint: Milyen legyen az oktatás jövője Európában? Hogyan és min változtatnátok a következő években? Van-e szükség közös oktatáspolitikára és ha igen milyen területeket kellene összehangolni? Hogyan fejlesztenétek a különböző mobilitási programok? Hogyan lehetne támogatni a fiatalok kultúrafogyasztását összeurópai szinten?

Az oktatás jövője Európában: A résztvevő fiatalok egyöntetűen vallották azt, hogy a jövő oktatásának sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a digitalizációra Európa szerte. A felsőoktatási intézményekben biztosítani kell a szükséges infrastruktúrát és technikai feltételeket ahhoz, hogy az előadásokat a személyesen jelenlévők mellett azok is nyomon követhessék akik valamilyen okból kifolyólag csak online tudnának jelen lenni. Ugyancsak fontosnak tartják a különböző egyetemi oktatási és tanulmányi rendszerek összeurópai szintű fejlesztését, ahogy a pedagógusképzést is. Elhangzott, hogy szerintük ösztönözni és támogatni kellene a jó gyakorlatok megismerését és tapasztalatcseréjét a pedagógusok között szerte az EU-ban, valamint az, hogy akár központi támogatással az egyes tagországokban a korábbiaknál jóval több videós oktatási segédanyag készüljön mind a köz- mind pedig a felsőoktatásban.

Min változtatnának a következő években: Ebben a kérdéskörben is kiemelték a digitalizáció fontosságát és azt, hogy még mindig túl sok papír alapú tankönyvet és dokumentumot használnak az oktatásban. Európa szerte szükséges lenne a köznevelésben is fejleszteni a különböző online rendszereket és digitális valamint e-naplókat, ehhez EU-s forrásokat is be kellene vonni. Fontos lenne, hogy minden tagországban megjelenjenek a vállalkozói alapismeretek és kompetenciák megfelelő oktatása és terjesztése, amit az Európai Uniónak is ösztönöznie kellene. Központi programokkal és intézkedésekkel, valamint források bevonásával kellene támogatni a pályaorientációk programokat és rendszereket annak érdekében, hogy a fiatalok szerte a kontinensen az érdeklődésüknek és a képességeiknek megfelelően válasszanak maguknak jövőbeni hivatást vagy szakmát. Ugyancsak lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy készség- és kompetenciafejlesztés minél szélesebb körben legyen jelen az oktatásban szerte az Unióban. A fiatalok szerint kiemelt hangsúlyt kell fektetni a nyelvoktatásra és annak fejlesztésére, akár olyan programok elindításával és támogatásával, amelyek keretei között az EU tagországain belül egyetemisták utaznának egy másik országba anyanyelvi lektornak a középiskolás fiatalok közé hosszabb vagy rövidebb turnusokban.

Van-e szükség közös oktatáspolitikára: Ebben a kérdésben egyetértettek a fiatalok abban, hogy az oktatáspolitikának továbbra is tagországi hatáskörben kell maradnia, mivel nem lenne jó, ha központilag határoznák meg azt, hogy egy – egy országban mit tanuljanak a diákok. A rendszereket azonban bizonyos pontokon hatékonyabban össze kellene hangolni, mint például a felsőoktatási felvételi pontszámítás vagy kritériumok annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben mehessenek továbbtanulni egy másik EU-s országba. Bár közös oktatáspolitikára nincs szükség szerintük, de azt érdemes lehet meghatározni valamilyen ciklikus jelleggel ajánlások szintjén, hogy milyen tudással rendelkező fiatalokat szeretnének
képezni a kontinensen. Ezeket a célokat pedig saját döntésük alapján követhetik vagy leképezhetik az egyes tagországok és csatlakozhatnak saját vállalásaik mértékében. Ilyenek lehetnek pl. környezettudatos fiatalok, aktív állampolgárok stb.

Mobilitási programok fejlesztése: A felsőoktatási célú Erasmus + programok kapcsán mindenképpen egyszerűsítésre, a bürokrácia csökkentésére valamint a kreditek elismertetésének hatékonyabb és könnyebb metodikájának kialakítására van szükség. Sok esetben a fiatalokat az anyagi biztonság tartja vissza egy – egy külföldön töltött szemesztertől, az ösztöndíjak összegét felül kellene vizsgálni, a kifizetések menetét gyorsítani, mivel jelenleg azt gondolják a fiatalok, hogy családi támogatás nélkül nehéz helyzetbe tudnak kerülni, vagy adott esetben be sem tudnak vállalni egy ilyen lehetőséget. A mobilitási lehetőségeknél hatékonyabb kommunikációra lenne szükség különösen a középiskolás és a hátrányos helyzetű fiatalok esetében. A mobilitás alatt végzett kreatív tevékenységeket – pl. egy online újság szerkesztése – is érdemes lenne beleszámítani valamilyen módon a megszerzett kreditekbe. Növelni kellene a mobilitási programok láthatóságát, és ösztönözni azt, hogy minél több fiatal jusson el legalább egy alkalommal külföldre egy ilyen program keretei között. Összeurópai szinten is hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a fiatalokat felkészítsék a külföldi tanulásra és a különböző mobilitási
lehetőségekre és az azokkal járó kihívásokra.

Fiatalok kultúrafogyasztása: Az utolsó téma amit érintettünk az alkalom során az a fiatalok kultúrafogyasztása volt. Ezen belül javaslatként merült fel az olyan nemzetközi programok, események, kulturális fesztiválok támogatása, ahol a fiatalok találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, valamint megismerhetik egymás kultúráját, pl. nemzetközi néptánc versenyek fiataloknak. EU szerte biztosítani
kellene valamilyen keretrendszerben a fiatalok számára a múzeumok látogatásának ingyenes lehetőségét. A kultúrafogyasztás terén is támogatni kellene az alulról jövő kezdeményezéseket valamint az élményalapú oktatást. Elhangzott még egy olyan javaslat is, ami azt vetette fel, hogy EU-s szinten kellene támogatni a hangszeres oktatást a felsőoktatásban is.

Kiemelt javaslatok:

 A jövő oktatásának sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a digitalizációra Európa szerte.

 Támogatni kell a felsőoktatási intézmények digitális infrastruktúra fejlesztését, legyen szó az online felületekről, tanulmányi rendszerekről vagy éppen az ahhoz szükséges eszközök beszerzéséről, amelyek lehetővé teszik az előadások megfelelő minőségben történő online streamelését.

 Összeurópai szinten kell fejleszteni a pedagógusképzést, valamint a pedagógusok közötti tapasztalat- és jó gyakorlatok cseréjét.

 Központi programokkal és intézkedésekkel, valamint források bevonásával kellene támogatni a pályaorientációk programokat és rendszereket annak érdekében, hogy a fiatalok szerte a kontinensen az érdeklődésüknek és a képességeiknek megfelelően válasszanak maguknak jövőbeni hivatást vagy szakmát.

 Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a nyelvoktatásra és annak fejlesztésére, akár olyan programok elindításával és támogatásával, amelyek keretei között az EU tagországain belül egyetemisták utaznának egy másik országba anyanyelvi lektornak a középiskolás fiatalok közé hosszabb vagy rövidebb turnusokban.

 A fiatalok szerint az oktatáspolitikának továbbra is tagországi hatáskörben kell maradnia, de bizonyos rendszereket, úgy mint a felsőoktatási felvételi kritériumok és pontszámítás érdemes lenne összehangolni az EU-n belül elősegítve ezzel is a mobilitást.

 A felsőoktatási célú Erasmus + programok esetében csökkenteni kellene az adminisztrációt és úgy megvalósítani mindezek támogatását, hogy a résztvevők esetében meglegyen az anyagi biztonság és családi támogatástól és háttértől függetlenül is részt vehessenek egy – egy csereprogramon.

 Összeurópai szinten is hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a fiatalokat felkészítsék a külföldi tanulásra és a különböző mobilitási lehetőségekre és az azokkal járó kihívásokra.

 Támogatni kell azokat a programokat amelyek a fiatalok egymás közötti kultúrájának megismerését szolgálják, az alulról jövő kezdeményezéseket valamint a fiatalok ingyenes múzeumba járását Európa szerte.

II. Esemény: Ifjúság és sport

A január 27-én megrendezett második esemény fókuszába az összeurópai ifjúságpolitika, a kapcsolódó folyamatok valamint a sport és egészséges életmód kerültek. A résztvevők főleg az első témához kötődően fogalmaztak meg gondolatokat és véleményeket, amelyekből az esemény második részében alakítottak ki konkrét, Európa jövőjét érintő javaslatokat. A program elején a keretrendszer felvázolásaként és a gondolkodást segítendő egy előadás keretei között bemutatásra kerültek az európai ifjúságpolitika keretei (többek között az Európai Ifjúsági Stratégia, a Bizottság és a Tanács ifjúságpolitikai testületei, az
Európai Ifjúsági Fórum és annak működése, valamint a különböző ifjúsági platformok úgy mint az EU Ifjúsági konferenciák vagy éppen az úgynevezett Youth Event).

Ezt követően az alábbi kérdések mentén beszélgettünk a fiatalokkal: Hogyan lehetne hatékonyabb az EU ifjúságpolitikája? Milyen intézkedésekkel lehetne hatékonyabbá tenni az ifjúsági munkát az egyes tagországokban? Min változtatnátok a különböző fiatalokat és ifjúsági szervezeteket érintő pályázatokon, mint például az Erasmus+? Milyen a fiatalokat érintő kezdeményezéseket látnátok szívesen az EU-ban? Hogyan lehetne fokozni a fiatalok társadalmi aktivitását? Mire lenne szükség szerintetek a sport és az
egészséges életmód népszerűsítéséhez és beépítéséhez a fiatalok mindennapjaiba?

Hatékonyabb ifjúságpolitika: Hiányoznak azok a konkrét cselekvési- és akciótervek, amelyek az Európai Ifjúsági Stratégiában megfogalmazott célok elérését támogatnák és biztosítanák. A tagországokban élő fiatalok nincsenek tisztában az EU ifjúságpolitikájával és azzal, hogy mindez hogyan érinti őket. Hatékonyabb párbeszédre lenne szükség az egyes országok ifjúsági tanácsaival, mivel nem minden esetben tudják képviselni az álláspontjukat a YFJ struktúráján belül.

Hatékonyabb ifjúsági munka: A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ifjúsági munkát összeurópai szinten hatékonyabban kellene támogatni különböző eszközökkel. Fontos lenne, hogy olyan európai standardok és minőségbiztosítási eszközök és rendszerek kerüljenek kialakításra, amelyek ezek színvonalat közelebb hozzák egymáshoz az egyes országokban. Közép- és hosszútávú cél lehetne, hogy
egy fiatal Európa bármelyik országában hasonló szintű szolgáltatásokhoz jusson legyen szó pályaorientációról, mentális egészségről, online vagy offline ifjúsági munkáról vagy éppen alacsony küszöbű szolgáltatásokról. Központilag kellene támogatni az ifjúsági munka fejlesztését az országokban képzésekkel, szakmai- és módszertani anyagok kidolgozásával valamint a szakemberek közötti tapasztalatcserék támogatásával. Erre pályázati forrásokat és alapokat kellene létrehozni, amelyekre az egyes országok ifjúsági tanácsai és szakmai szervezetei pályázhatnának. Összeurópai szinten kellene kommunikációs kampányokat elindítani az ifjúsági munka ismertebbé tétele és presztízsének növelése érdekében.

Programok, pályázatok: A résztvevők elsősorban az Erasmus + programra és az ahhoz kapcsolódó személyes tapasztalataikra reflektáltak. A legfontosabb megállapításuk az volt, hogy a program kapcsán összeurópai szinten hatékonyabb kommunikációra lenne szükség és arra, hogy a lehetőségek minél több csatornán keresztül eljussanak a fiatalokhoz minden tagországban. A résztvevők tapasztalatai szerint csak a fiatalok töredéke tud ezekről a lehetőségekről, a felsőoktatási mobilitásoknál jobb a helyzet, de az ifjúsági cserékről és az önkéntes lehetőségekről nagyon kevesen tudnak. Elhangzott, hogy szükség lenne az ifjúsági cserék esetében valamilyen minőségbiztosításra, mivel többen is tapasztalták már, hogy ezek nagyon eltérő színvonalon valósulnak meg. A fiatalok számára a hatékony információátadás és a program részleteinek minél alaposabb ismerete mellett hasznos lenne, egy olyan platform, ahol tematikusan vagy földrajzi alapon kereshetnének ifjúsági csere lehetőségek között. Az Európai Szolidaritási testület pályázatainak esetében elhangzott, hogy annak adatlapjai túlságosan bonyolultak a fiatalok számára, ha valóban az a cél, hogy egy-egy ESC pályázatot a fiatalok maguk és az ő informális közösségeik írjanak meg akkor ezeket érdemes lenne egyszerűsíteni.

Intézkedések: Számos olyan programjavaslat elhangzott, amelyek összeurópai szinten szolgálhatnák a fiatalok érdekeit. A résztvevők szerint a legfontosabb – és egyben a legnehezebb, mivel ez a tagországokon múlik – a fiatalok életkezdéssel összefüggő nehézségeinek (pl. lakhatás) enyhítése lenne. Olyan Európai Ifjúsági Kártya bevezetése, amellyel a 25 év alatti fiatalok ingyen megnézhetnék az európai nagyvárosok nevezetességeit, múzeumait, történelmi helyeit stb. ezzel is erősítve az
európai kultúrát és identitást. Felvetődött a Discover EU program kibővítése egyrészt a kapacitásszámok tekintetében, másrészt pedig lehetne egy második életkori sáv, pl. a 18 évesek mellett mondjuk a 21, 23 vagy éppen 25 évesek is igényelhetnék (ha korábban 18 évesen nem nyertek). Összeurópai szinten is szükség lenne a fiatalok nyelvtanulásának támogatására, azt célzó programokra főleg szociális alapon. Emellett pedig kontinens és szakpolitikai szinten is érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a fiatalok pályaorientációjára.

Fiatalok társadalmi aktivitásának fokozása: Az egyik legfontosabb feladatnak itt is a hatékony kommunikáció támogatását határozták meg a résztvevők. Népszerűsíteni kellene az ifjúsági szervezeteket annak érdekében, hogy minél több fiatal csatlakozzon ezek működéséhez, mivel fontos szocializációs és aktivizációs terepet jelentenek. E mellett Európai szinten is meg kellene erősíteni az érdekképviseleti rendszereket és struktúrákat. Az Ifjúsági Párbeszéd folyamatát jónak értékelik és egyre többen ismerik, de szerintük sokkal több ilyen fórum kellene, amin keresztül elmondhatják a javaslataikat és a problémáikat, több konzultációra lenne szükség európai szinten. A fiatalok nagyon távolinak érzik maguktól az EU-t és annak intézményrendszerét ebben az értelemben, és az olyan intézményekről, mint az Európai Ifjúsági Fórum nem is hallottak. Fontos lenne a fiatalok edukálása, az
érdekképviselet, a vitázás és a párbeszéd kultúrájának erősítése és az arra való nevelésük.

Sport és egészséges életmód: Az utolsó részterülethez kapcsolódóan a fiatalok véleménye szerint minden lehetőség adott a fiatalok számára tagországi szinten. Megfelelőek az infrastrukturális feltételek – talán a szabadidősportokhoz kapcsolódóan lehetne még azokat egy kicsit fejleszteni. Azt gondolják, hogy a fiatalok egyre tudatosabbak az egészséges életmódot illetően és sokkal inkább az idősebb korosztály ilyen irányú gondolkodását és tevékenységét kellene különböző aktivitásokkal és programokkal támogatni.

Kiemelt javaslatok:

 Hatékonyabb párbeszéd megteremtése európai szinten a fiatalok és a döntéshozók között, ezzel párhuzamosan pedig a széleskörű információátadás és tájékoztatás arról, hogy a fiatalok milyen területeken és milyen módon formálhatják az összeurópai ifjúságpolitikát.

 Európai standardok és minőségbiztosítási eszközök és rendszerek kialakítása valamint források biztosítása, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok Európa minden országában hasonló színvonalú ifjúsági szolgáltatásokhoz jussanak.

 Hatékony kommunikációs kampányok megvalósítása az Erasmus + népszerűsítése érdekében, hogy minél több fiatal tisztában legyen a program által teremtett lehetőségekkel.

 A Discover EU program kibővítése, ingyenes kulturális és turisztikai programok biztosítása a fiataloknak valamint a pályaorientációt támogató összeurópai programok elindítása.

 Az ifjúsági szervezetek és az érdekképviseleti struktúrák és rendszerek megerősítése Európában. A fiatalok edukációjának és a társadalmi aktivitásuk fokozásának támogatása forrásokkal és programokkal.

III. Esemény: Digitális átállás
Az Európa Jövőjéről szóló konferencia-sorozatunk harmadik online eseményére 2022. február 1-én került sor középpontban a digitalizációval és a digitális átállással. A program indításaként a résztvevő fiatalok egy előadást hallgathattak meg az Európai Unió kapcsolódó szakpolitikai céljairól és irányvonalairól. Ennek során érintettük a különböző stratégiai célkitűzéseket, úgy mint új munkahelyek teremtése a digitalizáció révén, az oktatás fejlesztése és javítása, a versenyképesség és az innováció előmozdítása valamint a zöld átállás. Ezt követően olyan dokumentumokat mutattunk be számukra, mint például az Európa Bizottság úgynevezett Digitális Iránytű című javaslata. Az előadás során részletesen kitértünk a digitális alapképességek fejlesztésével, a kulcsfontosságú közszolgáltatások digitalizációjával valamint a gyermekek védelmével kapcsolatos célkitűzésekre is az EU-ban.

Ezt követően az alábbi kérdések mentén beszélgettünk a fiatalokról a téma kapcsán, hogy megismerjük a gondolataikat és a javaslataikat: A digitális technológiák megváltoztatják életünket. Egyre több időt töltünk a képernyő előtt, mivel a világnak alkalmazkodnia kell a távmunka és az online oktatás új feltételeihez. Hogyan lehetne hatékonyabb az online oktatás? Mivel ösztönözheti tovább a digitalizációs folyamatokat az EU? Mire lenne szükség a hátrányos helyzetű fiatalok és a leszakadó társadalmi rétegek sikeres digitális fejlesztéséhez? Milyen lehetőségeket rejt magában a digitalizáció a fiatalok és az ifjúsági munka számára?

Online oktatás: Az életkori sajátosságokból adódóan természetesen ebben a témában fogalmazták meg a legtöbb gondolatot a résztvevő fiatalok. Elsőként az elmúlt két évben jelenlévő online oktatás témakörét érintettük velük, amelyhez kapcsolódóan elmondták, hogy szerintük a legfontosabb a pedagógusok és az egyetemi oktatók összeurópai szintű képzése lenne annak érdekében, hogy a jövőben hatékonyabban működhessen az online oktatás kontinens szerte, és az elmaradott térségek felzárkóztatásának támogatása, mivel az online vagy hibrid oktatás hosszú távú jövőkép lehet főleg a felsőoktatásban. Megfogalmazódott egy közös EU-s szintű online oktatási platform kialakítása, amelynek a célja a digitális oktatáshoz kapcsolódó jó gyakorlatok összegyűjtése, a pedagógusok közötti tapasztalatcsere támogatása és mindenki számára adaptálható módszerek terjesztése. Európai szintű programok kellenek az online tanulási kompetenciák fejlesztéséhez, mivel azokhoz más megközelítések és módszerek szükségesek, mint a hagyományos jelenléten alapuló oktatáshoz. Ugyanennyire fontos lenne a pedagógusok képzése és innovatív, akár gamifikáción alapuló oktatási módszerek meghonosítása. Ezek mellett a fiatalok szerint szükséges lenne a különböző e-learning rendszerek fejlesztése, és a tananyagok digitalizációját ösztönző és támogató eszközök és programok elindítása az EU-ban. Bár az oktatás mindenhol tagországi kompetencia mégis fontos, hogy különböző digitális eszközökkel közelebb hozzák egymáshoz a különböző országokban élő fiatalok tudásszintjét.

Digitalizációs folyamatok ösztönzése: A területhez kapcsolódóan főleg az adminisztráció csökkentését és a minél szélesebb körő digitalizációt hozták fel a fiatalok, pl. a különböző EU-s pályázatok (Erasmus +) további könnyítéseit, és a digitalizáció támogatását. Idevág a digitális aláírások elfogadásának bővítése, minél több területen, ami szintén erősítené ezeket a folyamatokat. Ugyanennyire fontos lenne a “másik oldal” vagyis a szolgáltatók fejlesztése képzésekkel annak érdekében, hogy a digitalizált szolgáltatások minősége minél magasabb szinten valósuljon meg. A fiatalok digitális kompetenciáinak fejlesztése mellett ugyanennyire fontos lenne a szülőké is. Több közös EU-s digitális szolgáltató térre lenne szükség, illetve ezek standardizálásra is. Tovább kellene támogatni a digitális munkavégzést, és ösztönözni a home office-t európai szinten azokon a területeken és szakmákban, ahol mindez kivitelezhető. Elhangzott még a fiatalok által indított vállalkozások digitalizációjának támogatása, az online vállalkozások létrehozásának EU-s szintű ösztönzése is.

Hátrányos helyzetű fiatalok digitális fejlesztése: A legnagyobb probléma a résztvevők véleménye és tapasztalatai alapján az eszközhiány, a digitális oktatás idején több helyen is nehézséget okozott, hogy több gyerek jutott egyetlen eszközre. Emiatt akár a kohéziós politikában érdemes lenne megjeleníteni az infrastruktúra és eszközfejlesztés támogatását szolgáló pályázatokat és lehetőséget. Szintén megemlítették az internet hozzáférési lehetőségek fejlesztését, az iskolákban, kollégiumokban különböző ifjúsági terekben.

Digitalizáció és az ifjúsági munka: A covid időszak alatt új lendületet kapott a különböző ifjúsági szolgáltatások digitalizálása és elérhetővé tétele az online térben. A résztvevők kiemelt témaként hozták a mentális egészséget, amelynek megőrzésére különösen ebben az időszakban kellett nagy hangsúlyt fektetni. Európai szinten is támogatni kellene ezt, például a fiatalok számára elérhető és ingyen igénybe vehető pszichológusi szolgáltatást. Szerintük fontos lenne, hogy a fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára olyan képzések legyenek elérhetők, amelyek alapszinten érintik a fiatalok mentális egészségmegőrzésének támogatását. Összeurópai szinten is támogatni kellene minél több ifjúsági szolgáltatás digitalizációját képzésekkel, forrásokkal, pályázati lehetőségekkel és szakmai – módszertani anyagok kiadásával – támogatásával. Itt említették meg azt is, hogy a gyermekek védelme és az adatvédelem miatt az EU-nak alaposan át kellene vizsgálni a különböző közösségi oldalak adatvédelmi rendszereit és protokolljait.

Kiemelt javaslatok:

 A hatékonyabb online oktatás támogatása érdekében közös EU-s szintű online oktatási platformokat kellene kialakítani amelynek a célja a digitális oktatáshoz kapcsolódó jó gyakorlatok összegyűjtése és a pedagógusok közötti nemzetközi tapasztalatcsere támogatása.

 Olyan képzések és workshopok indítása, amelyek célja a fiatalok online tanulási kompetenciák fejlesztése tagországi és összeurópai szinten.

 Az adminisztráció EU-s szintű csökkentését és a minél szélesebb körű digitalizációt célzó intézkedések bevezetése, pl. a digitális aláírás elfogadásának ösztönzését és támogatását szolgáló szabályozások kialakítása.

 Tovább kellene támogatni a digitális munkavégzést és ösztönözni a home office-t munkáltatói oldalról kontinens szerte.

 A digitalizációval kapcsolatos egyik legnagyobb probléma a résztvevők véleménye és tapasztalatai alapján az eszközhiány a leszakadó és hátrányos helyzetű fiatalok esetében, amelyet kapcsolódó pályázati lehetőségekkel és támogatásokkal kellene orvosolni.

 Európai szinten is támogatni kellene az ifjúsági szolgáltatások – például a fiatalok számára elérhető és ingyen igénybe vehető pszichológusi szolgáltatás – digitalizációját minél több területen.

IV. Esemény: Éghajlatváltozás és környezetvédelem

Az Európa Jövőjéről szóló konferencia-sorozatunk utolsó online állomása 2022. február 3-án zajlott le, a fókuszba az éghajlatváltozás és a környezetvédelem témáját állítva. Az esemény a megszokott forgatókönyv szerint egy, a témához kapcsolódó gondolatébresztő előadással kezdődött. Ennek keretei között az Európai Unió vonatkozó szakpolitikai anyagaival és célkitűzéseivel ismerkedhettek a résztvevők. Ebben érintettük az úgynevezett Zöld megállapodást, és annak ütemtervét, a modern, klímasemleges, erőforrás-hatékony gazdaság megteremtéséhez vezető lépéseket (pl. 2050-re nullára csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, klímasemleges társadalom). Ezek mellett olyan témákról hallgathattak meg információkat a fiatalok, mint a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, a klímasemlegesség valamint az ENSZ fenntarthatósági céljai.

Ezt követően az alábbi kérdések mentén beszélgettünk a fiatalokról a téma kapcsán, hogy megismerjük a gondolataikat és a javaslataikat: Az éghajlatváltozás és a környezeti károk elleni küzdelem sürgető feladat az EU és az egész világ számára és a fiatalok számára az egyik legfontosabb téma napjainkban. Mit tehetnek a fiatalok a fenntarthatósági célok elérésnek érdekében? Hogyan és milyen eszközökkel lehetne ezeket népszerűsíteni az EU-ban? Mit tehetnek mindezért és egy zöldebb Európáért a fiatalok?

Mit tehetnek a fiatalok a fenntartható szemlélet érdekében: A résztvevők egyöntetűen azt vallották, hogy a kérdést globális szinten kell megoldani, de egyénileg is tehetnek mindezért olyan dolgokkal, mint a csomagolásmentes termékek vásárlása, a szelektív hulladékgyűjtés vagy éppen az energiatakarékosságra való odafigyelés. Kiemelték, hogy minden intézményben támogatni kellene – és biztosítani hozzá a feltételeket – a szelektív hulladékgyűjtést, különösen ott ahol a fiatalok jelen vannak (pl. oktatási intézmények, kollégiumok, közösségi terek). Hangsúlyosabban meg kellene jelennie a szemléletformálásnak és a nevelésnek az oktatási intézményekben már a legkisebb korosztály esetében is. A fiatalok szerint tovább kellene ösztönözni és támogatni a digitális tankönyveket, mivel a papír alapúak véleményük szerint fölöslegesek, megterhelik a környezetet és vannak olyanok amelyeket évente egy vagy két alkalommal vesznek elő. A beszélgetés ezen pontján került elő a környezettudatosságra nevelés és annak jelentősége a formális és a nem formális oktatásban. A résztvevők tapasztalatai alapján a pedagógusok maguk sincsenek sokszor birtokában a szükséges információknak. A pedagógusképzésben ugyan megjelenik a terület, de nem elég hangsúlyosan, főleg a szaktárgyakban kellene jobban. Egyenlőtlen a helyzet, hogy Európában az egyes országokban vagy térségekben hogyan jelenik meg, ezért az EU-nak támogatnia és ösztönöznie kellene mindezt. Jó példaként hozták fel a fenntarthatósági napokat (heteket), a szemétszedést természetismeret órán vagy éppen a papírgyűjtési akciókat. A szelektív hulladékgyűjtés kapcsán is további edukálásra van szükség a társadalom egészében.

Mit tehet az EU mindezek támogatására: A legelső konkrét javaslat, ami elhangzott a különböző EU-s mobilitási pályázatokhoz kapcsolódott, ahol azt vetették fel, hogy ezekben plusz támogatást adhatnának azokra az utazásokra, ahol a résztvevők a repülés helyett környezetkímélőbb alternatívákat (pl. vonat) választanának. Az EU-nak továbbra is támogatnia kellene a különböző oktatási és közszolgáltató intézmények energetikai korszerűsítését, pl. napelemekkel való felszerelését. A legfontosabbnak az olyan helyi kezdeményezések támogatását tartanák, amelyek kifejezetten ezzel a témával foglalkoznak non formális oktatási eszközökkel és módszerekkel. A résztvevő fiatalok úgy vélik, hogy összeurópai szinten kellő fókuszt kap és kiemelt témaként kezelik a területet, de tagállami szinten
már nagyon eltérő a helyzet, ezért támogatnia kellene az EU-nak az információátadást, a nevelést és az edukálást egyaránt. Fontos lenne, hogy a tagországok megosszák egymás között a jógagyakorlatokat, és különösen a gyerekek és a szülők számára valósuljanak meg projektek a témában.

Szintén konkrét javaslatként hangzott el EU-s források biztosítása olyan tanulmányi kirándulásokra a diákok számára, ahol olyan helyekre látogatnak el, amelyeken a gyakorlatban is tesznek a fenntarthatóságért, (pl. csomagolásmentes üzemek) valamint olyan ösztöndíjak létrehozása amelyek a környezetvédelem és a fenntarthatóság témájához kapcsolódó tanulmányokat és kutatásokat támogatnak.

Mit tehetnek a fiatalok egy zöldebb EU-ért: A beszélgetés záró etapjában azzal kapcsolatban kérdeztük meg a fiatalokat, hogy véleményük szerint ők maguk mit tehetnek egy zöldebb EU-ért. A legfontosabb szerintük a pozitív példamutatás a kortársaik valamint a fiatalabb és az idősebb generációk számára egyaránt. Hangsúlyozni kell a kis dolgok fontosságát, ezáltal megtörni azt a gondolatot, amivel
sok ember elhárítja magától a felelősséget “én úgysem tehetek semmit”. Ebben a példamutatásban az ifjúsági szervezeteknek is elől kell járniuk mind kommunikációban, mind pedig a gyakorlatban (pl. műanyag termékek, reprezentációs ajándékok elhagyása a rendezvényeiken). A szemléletmódnak és a
gondolkodásnak horizontálisan is meg kell jelennie az ifjúsági és a fiatalokkal foglalkozó szervezetek tevékenységében. A résztvevők szerint mindezeknek alapvető dolognak kell lennie, de nem szabad a témát túl hangoztatni sem.

Kiemelt javaslatok:

 Minden a fiatalok által látogatott intézményben (oktatási és szabadidős) valamint közösségi térben támogatni kell a szelektív hulladékgyűjtést valamint az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítását EU-s szinten.

 Az oktatáshoz kapcsolódóan támogatni és ösztönözni kell a digitális tankönyvek használatát valamint a fenntarthatósághoz kapcsolódó formális és nem formális oktatási anyagok és módszerek alkalmazását.

 A különböző EU-s mobilitási programok és lehetőségek során – plusz források biztosításával – ösztönözni kell a résztvevőket a környezetkímélő utazási formák és eszközök választására.

 Forrásokkal és képzésekkel is támogatni kell a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre fókuszáló helyi kezdeményezéseket, amelyek az alapjai a szemlélet- és gondolkodásmód elterjedésének és beépülésének a mindennapokba.

 Összeurópai szinten kell ösztönözni a jó gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét, a megfelelő kommunikációs kampányokat (pl. hiteles “nagykövetek”) által valamint a szemléletformálást és az edukálást.

You May Also Like
Olvass el

Félidőben a PRIME projekt!

A PRIME („Promoting and Improving Existing Methods of Youth Participation” 2022-1-HU01-KA220-YOU-000089532) projekt második személyes találkozóját tartották Kolozsváron január…