Az Ifjúsági Párbeszéd, a fiatalok és a döntéshozók között zajló európai szintű párbeszéd, amely az EU ifjúsági stratégiája (2019-2027) alapján zajlik. Az uniós ifjúsági párbeszéd életre hívásának célja, hogy az ifjúságpolitikai intézkedések kidolgozásakor jobban figyelembe vegyék a fiatalok és az ifjúsági szervezetek véleményét, nézeteit és igényeit. További célkitűzése, hogy ösztönözze a tagállamok közötti együttműködést az ifjúsági korosztályt érintő kérdésekben, területeken.
Kiemelt fontosságú, hogy az ifjúsági párbeszédben valamennyi fiatal részt tudjon venni, ideértve a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket és az inaktív fiatalokat is. Az egyes tagállamokban nemzeti munkacsoportok felelnek a szervezésért; e csoportok folytatják le a konzultációkat és hajtják végre a tevékenységeket, amelyekben fiatalok, ifjúsági szervezetek és politikai döntéshozók vehetnek részt.
Magyarországon a Családokért Felelős Tárca Nélküli Minisztérium Fiatalokért Felelős Főosztályának felkérésére tavaly újjáalakult az Ifjúsági Párbeszéd hazai lebonyolításáért felelős Nemzeti Munkacsoport, amelynek a Nemzeti Ifjúsági Tanács is aktív tagja.
Az uniós ifjúsági párbeszéd végrehajtását az elnökségi trió irányítja, szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal és a tagállami ügynökségekkel, valamint az Európai Ifjúsági Fórummal és más ifjúsági civilszervezetek képviselőivel (amelyek koordinációs csoportként működnek).
Miután a tagállami és az európai tevékenységek lezárulnak, az eredményeket – azok összegyűjtése és elemzése után – az ifjúsági szervezetek képviselői és a politikai döntéshozók az uniós ifjúsági konferenciákon együtt megvitatják, majd közös üzenetet fogalmaznak meg az EU számára. Az EU évente kétszer rendez ifjúsági konferenciát, melynek mindig az Unió soros elnöki tisztét betöltő tagállam ad otthont.
Az uniós ifjúsági párbeszédek következtetései elhangoznak az Európai Unió Tanácsán. A Tanács ezt követően politikai dokumentumot fogadhat el a fiatalok véleményéről. Az utolsó párbeszédciklus eredményeképpen, 2018-ban megfogalmazott 11 ifjúsági célt az Európai Unió Tanácsában lezajlott politikai folyamat és tárgyalások után az állam-, illetve kormányfők az uniós ifjúsági stratégia részévé tették. Ezek a célkitűzések a következők:
- Az EU és a fiatalok közötti kapcsolat erősítése
- Nemek közötti egyenlőség
- Inkluzív társadalmak
- Tájékoztatás és konstruktív párbeszéd
- Mentális egészség és jóllét
- A vidéki fiatalok lehetőségeinek bővítése
- Minőségi foglalkoztatás mindenkinek
- Minőségi tanulás
- Megfelelő tér és részvételi lehetőség mindenkinek
- Fenntartható zöld Európa
- Ifjúsági szervezetek és európai programok
Az uniós ifjúsági stratégia hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok által felvázolt jövőkép valóra válhasson. Ennek érdekében uniós szintű szakpolitikai eszközöket kell mozgósítania, valamint az érdekelteket országos, regionális és helyi szintű tevékenységekre kell sarkallnia.
A projekt kódszáma: “HU – 101074869 – EU Youth Dialogue Grants 2022-2024: consultation – Ares(2022)2606438”
