Az Aktív Fiatalok Magyarországon gyorsjelentés eredményeit prezentáló sajtónyilvános előadásra július 13-án került sor az EFOTT ÓEversum színpadon. A Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben 2024 tavaszán készült el Magyarország egyetlen, rendszeres időközönként megszervezésre kerülő reprezentatív egyetemista vizsgálata, az Aktív Fiatalok, 2024.

A gyorsjelentés 2024. február 22. és március 11. között készült 805 nappali tagozatos egyetemista megkérdezésével a Magyarországon élő több mint 1,5 millió 15-29 éves fiatal helyzetéről, preferenciáiról. A kutatást Szabó Andrea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatója és Oross Dániel, az Intézet tudományos főmunkatársa vezette. 

“A kutatás több szempontból is egyedülálló. Hazai, illetve nemzetközi szinten is unikális, hogy egy társadalmi réteget, jelen esetben a nappali tagozatos hallgatókat szisztematikusan, rendszeresen és ugyanazon módszerekkel ilyen hosszú időn keresztül vizsgálják. A hallgatók orientációit több kutatási hullámban, már 2011 óta követi nyomon a kutatócsoport, fontos módszertani újdonságként pedig egyetemi hallgatókat alkalmaz a kérdezői feladatok ellátására.” – emelte ki a felmérés egyediségével kapcsolatos jellemzőket Szabó Andrea. 

A felmérésben tesztelhető volt az a sztereotípia, hogy a hallgatók mély politikai apátiába kerültek, nem érdeklődnek a politika iránt, passzívak és kiábrándultak. “Az eredmények alapján elmondható, hogy az állítás általánosságban nem állja meg a helyét. A kutatásból megállapítható: a magyar egyetemisták többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról otthon családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint bármikor ezt megelőzően.” – összegezte a Politikatudományi Intézet intézetigazgatója.

“A felmérésben kirajzolódik a fiatalok értékpreferenciája is, többek között a konzervatív apa-anya szerepfelfogás tekintetében. Érdekességként említhető továbbá, hogy rekord közeli eredmények születtek a külföldre költözés kérdésében: míg 2015-ben a kérdezettek 37, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedjen le.” – emelte ki Oross Dániel. 

A mintavételi eljárás módszeréről és a felmérés eredményeiről bővebben a gyorsjelentésben találhattok információkat, amely elérhető és letölthető innen

A Nemzeti Ifjúsági Tanács részéről köszönjük az együttműködési lehetőséget, valamint hálásak vagyunk a kutatás minden résztvevőjének, közreműködőjének a kiváló, szakmailag kiemelkedő munkáért! 

Ez is érdekelhet