fbpx

A Hét önkéntese: Simon Ádám

Névtelen terv (8)

Amikor a Savaria Történelmi Karneválon családommal betévedtük a szombathelyi Smidt Múzeumba, a múzeumalapító, Dr. Smidt Lajos lányával és unokájával beszélgetve derült ki, hogy milyen jó ötlet lenne egy múzeumi újság indítása, és erre pont egy magamfajta fiatalnak lenne ideje és energiája. Ekkoriban az általános iskolám újságát szerkesztettem, és még nem is sejtettem, hogy ez a beszélgetés alapjaiban változtatja meg az életem – immár lassan 15 éve.

Önkéntes pályafutásomat – ha szabad így neveznem – a szombathelyi Smidt Múzeumban kezdtem, ahol az intézménynek, valamint az azt segítő Smidt Múzeumért Alapítványnak a munkájában segédkeztem: kezdetben teremőrként, a múzeumi újság szerkesztőjeként, majd az évek során a sok tanulásnak és mentorálásnak köszönhetően pedig már tárlatvezetőként is, később pedig munkatársként is az ötvenéves múzeum falai között ténykedtem. Nem túlzás állítani, hogy második családomként tekintettem és tekintek ma is az intézmény és az alapítvány akkori közösségére, sok olyan tudást, élményt és készséget kaptam általuk, amelyet máshol nem biztos, hogy ilyen formában és szeretetteljes közegben megkaphattam volna.

Időközben folyamatosan újabb és újabb szervezetek kerültek látókörömbe, így itt is több alkalommal vállaltam önkéntes tevékenységet. Ezek közül fontos megemlítenem a Szombathelyi Szépítő Egyesületet, és a Herényi Kulturális és Sportegyesületet, hiszen ezek a szervezetek a mai napig fontos szerepet töltenek be az életemben. Önkénteskedtem a Kámoni Arborétumban is, és elmondhatom magamról, abban a szerencsés helyzetben voltam és vagyok, hogy mind a múzeumban, mind a herényi egyesületben, mind az arborétumban az önkéntes munkámnak köszönhetően kaptam végül lehetőséget munkatársként is bizonyítani.

Az évek során ugyanakkor előtérbe került a múzeumi újság alapjaiból egy olyan civil hírportál létrehozása is, mely pont azokkal a témákkal foglalkozik, amelyek kevésbé vannak szem előtt, gondolok itt a kultúrára, civil és önkéntes szférára. Ez az ötletem is mentorokra, valamint értő fülekre talált, így először létrejött a Hírlevél Plusz hírportál, valamint pár évre rá az ezt kiadó és professzionális, szervezeti kereteket biztosító H+ Média és Kulturális Egyesület, amelynek azóta is elnöke vagyok.

Az ebből származó számtalan lehetőség, és élmény pedig csak sok száz és sok ezer mondatban és sorban férne el, hiszen ennek köszönhetően ismerkedtem meg a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, valamint így kerültem a közművelődés területére is, a Nemzeti Művelődési Intézet keretei között. Amikor felkérést kaptam a Nemzeti Ifjúsági Tanácstól, hogy röviden írjak az önkéntes tevékenységemről, az merült fel bennem, miképp tudnám átadni azt a sok pozitívumot, amit az elmúlt, most már több, mint 15 év adott nekem? Kapcsolatokat, barátokat, mentorokat, sok élményt, tapasztalatot, készséget és tudást, valamint azt, hogy milyen lépésről-lépésre, egy-egy szakterületen tudást gyűjteni, és elérni olyan szintekre, amelyet talán sokan nem is hinnének, amikor az önkéntességre gondolnak. Az önkéntesség nem ingyen munka, hanem – számomra legalábbis – egy olyan szabadidős tevékenység, amely ma már nélkülözhetetlen eleme lett az életemnek és a munkámnak. Nem késő belekezdeni, induljatok el az úton!