fbpx

NIT bemutatkozó: Szabó Bálint

Névtelen terv (8)

Szabó Bálint a Nemzeti Ifjúsági Tanács korábbi elnökségi tagja, jelenleg a szervezet alelnöke, aki a mandátuma alatt főleg a külkapcsolati tevékenységeket fogja koordinálni, és teljes egészében a nemzetközi térben fogja képviselni a szervezetet. 

Hogyan és mikor találkoztál a szervezettel? Hogyan kapcsolódtál be a NIT életébe?

A szervezettel még középiskolásként találkoztam 2016-ban, amikor Janzsó Ádám akkori NIT elnök vezetésével megalakult az úgynevezett DÖK (diákönkormányzati) platform, ami azt a célt kívánta szolgálni, hogy a középiskolai érdekképviseleti szervezetek fiataljait összehozza. A DÖK platform idejében az egri Városi Diák Tanácsnak voltam a tagja, és így kaptunk meghívást erre az egyeztető fórumra. Az így összeverődött fiatal csapattal végzett munkánk érdekessége, hogy amellett hogy rengeteg mindent tanulhatunk belőle középiskolásként, a NIT akkori elnökségének támogatásával a mi ajánlásaink mentén alakult meg rá egy évvel később az Országos Diáktanács, aminek szintén tagja lehettem. Szerintem a mi, DÖK platformos történetünk is jól mutatja a NIT, tulajdonképpen mentori szerepvállalásának relevanciáját a diák érdekképviseleti vonalon, ami a jelenlegi elnökség programjában is hangsúlyos szerepet kap. A DÖK platform és az ODT óta eltelt pár év. Egerből felköltöztem Pestre, elkezdtem az egyetemet. 2018-ban először a NIT kommunikációs munkatársa, majd pár évvel később az elnökségi tagja lettem. A DÖK platform szerepét az Országos Ifjúsági Fórum vette át, az Országos Diáktanács pedig továbbra is aktív és sikeresen működik.

Jelenleg a NIT-en kívül mivel foglalkozol még? Korábbi tapasztalataidat hogyan tudod kamatoztatni ebben a szervezetben?

Az elmúlt években mindig szerettem hangoztatni társaságban, hogy “főállású” egyetemista vagyok, de talán ez sosem volt teljesen igaz. Az egyetem mellett mindig dolgoztam, és sosem tudtam megállni hogy ne önkénteskedjek mindemellett valamilyen formában. Így került sor arra is, hogy az ENSZ Ifjúsági Küldötte programban önkéntesként támogattam Szuda Ági munkáját. Ez például most nagyban segíti azt, hogy sikeresen tudjunk együtt dolgozni Domokossal, az új delegálttal, akivel nem mellesleg nagyon jó baráti kapcsolatot is sikerült kialakítani.

A jelenlegi NIT-en kívüli tevékenységemet meghatározza a Tempus Közalapítványnál végzett munkám, amiről úgy gondolom, hogy nagyban fogja tudni segíteni a szervezet működését is. Egy olyan nagy országos szervezet mint a NIT nem maradhat láthatatlan a nemzetközi térben sem érdekképviseleti, sem szakmai partnerségi együttműködések vonatkozásában. A Tempus Közalapítvány pedig utóbbi tekintetében megkerülhetetlen szereplő a hazai ifjúságügyben.  Gondoljunk csak az Erasmus+ kapcsolódó pályázati felhívásaira, illetve a szakembereket támogató hazai és nemzetközi továbbképzési programokra. Ennek a kettős szerepvállalásnak köszönhetően talán még könnyebb lesz a tavaly aláírt stratégiai együttműködési megállapodást az ágazat előnyére fordítani.

A munka és az önkéntesség mellett a “főállású” egyetemi státuszomból végül a tavalyi évben született egy oklevél a Corvinus Egyetem Nemzetközi tanulmányok szakáról. Ezzel ugyanakkor nem értek véget kalandjaim az egyetemi világban, hiszen jelenleg is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem negyedéves joghallgatója vagyok. Emellett egy professzorom mentorálásával, vezetésével egy kutatóközpont gyakornokaként is dolgozhatok, aminek köszönhetően elmondhatom, hogy a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést értem el. A felsőoktatásban szerzett ilyen nemű tapasztalatok pedig nem csupán öncélúak. Mivel úgy gondolom, – és ebben Petivel, illetve az elnökség többi tagjával is egyetértünk- hogy az ifjúsági munka területén is hangsúlyos szerepet kell kapnia az egyetemi képzéseknek, az ott elérhető közösségszervező szakos hallgatóknak pedig be kell kapcsolódniuk a területet érintő kutatási tevékenységekbe.  Bővíteni kell az ifjúságot, és annak környezetét elemző és értékelő tudományos igényű munkáknak kell születniük, ezzel hozzájárulva a hazai tudástőke bővítéséhez. Az Y.Z. folyóirat ilyen szempontból egy kiváló kezdeményezésünk. Az ilyen típusú tevékenységünket pedig tovább kell bővíteni.

Mi a legnagyobb motivációd szervezeti és egyéni szinten?

Egyéni szinten mindenképpen a fejlődés és a tapasztalatszerzés.  Nem hiszem, hogy el kellene felejtenünk, hogy mi is fiatalok vagyunk.  Habár manapság a tudás könnyen megszerezhető, a tapasztalatszerzés egy időigényesebb folyamat, amit munkával, kísérletezéssel, bukással és az abból való sikeres felállással lehet leginkább elősegíteni. Úgy gondolom a mostani elnökségnek megvan a kellő motivációja és víziója ahhoz, hogy ezt a szervezetet növekedési pályára tudja állítani. Szintén elmondható, hogy egyetemet végző vagy végzett,  más területeken is dolgozó, illetve szerepet vállaló fiatalok alkotják ezt a csapatot, így sok eltervezett feladathoz a kellő tudás is megvan. A tapasztalat az egyedüli, ami mértékletességre kell hogy intsen bennünket. Azonban ettől sem félek hiszen magának a szervezetnek kellő tapasztalata van az eddig érte és benne dolgozó korábbi tisztségviselőknek, munkatársaknak, illetve tagszervezeti vezetőknek köszönhetően, akikre a következő években is jó szívvel számíthatunk.

Hogyan indult a közös munka? Mik lesznek a Te főbb tevékenységi köreid?

Habár a mandátumunk január elsejével kezdődött, a közös munkát Peti vezetésével már hónapokkal ezelőtt megkezdtük: víziót alkottunk, célokat tűztünk ki magunk elé megválogatva a megfelelő eszközöket ezeknek az eléréséhez. Ennek köszönhetően a múlt hétvégén, az idei év első elvonulásán, már egy szinte teljesen összeszokott csapat ült az asztalhoz dolgozni, és beszélgetni jó baráti hangulatban. Az első három hétben gyakorta munka után este nyolckor, kilenckor is bent voltunk az irodában. Erre pedig szükség is van, ha például csak a saját területemet nézem. Franciska az előző ciklusban odaadó munkát végzett az érdekképviseleti területen azért, hogy az Európai Ifjúsági Fórum teljes jogú tagjává váljunk. A munkáját azonban nagyban nehezítette a járványhelyzet és az európai szervezetet körüllengő tehetetlenség érzése. Nem teljesen átlátható eljárási folyamatok, lassú kommunikáció jellemezte az elmúlt pár évünket a fórummal. Talán ezeknek a problémáknak a felismerése is vezérli a fórum mostani elnökségét és titkárságát abban, hogy  átfogó szervezeti átalakításokat javasoljanak a tavaszi küldöttgyűlésen (COMEM).

Bízunk benne, hogy az ehhez kapcsolódó egyeztetési folyamatokban mi is kellő súllyal tudtunk bekapcsolódni, illetve a teljes jogú tagságot is meg tudjuk szerezni az európai ifjúsági érdekképviselet e kiemelt jelentőségű platformján. Hiszen, az elköteleződésünket mi sem mutatja jobban minthogy az idei év áprilisában 12 nemzet ifjúsági tanácsát fogjuk vendégül látni, amelyek mindegyike tagja a fórumnak. Így a rám bízott feladatok közül elsősorban a teljes jogú taggá válást nevezném meg. Ugyanakkor a tisztújító küldöttgyűlésen is elmondtam, hogy a nemzetközi terület tükrében rengeteg finanszírozási lehetőség is rendelkezésre áll, amelyek támogathatják a szakmai együttműködések kiépítését. Gondoljunk csak az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, az Európai Ifjúsági Alap vagy a visegrádi alap kínálta lehetőségekre. Ezekre támaszkodva a NIT szakmai partnerségeket is kialakíthat más, hasonló szereplőkkel, illetve a tagszervezeteit is támogatni tudja abban, hogy kilépjenek a nemzetközi térbe. Ez pedig a mai világban szerintem kiemelt fontosságú, hiszen, ahogy a különböző ügyek és kérdések nem állnak meg az országhatárnál, úgy nekünk sem szabad.

Ha egy dolgot kellene kiemelned, mi lenne az az egy szemlélet, gondolat, meglátás, amit szeretnél elmélyíteni a szervezetben vagy amit kifejezetten szívügyednek tekintesz? 

Ez a Petivel sokat emlegetett “platform” szemlélet.  Ezt a közös munka legelejétől kezdve különböző szempontokból boncolgatjuk, hogy pontosan mit is értünk ezalatt. Úgy gondolom, hogy egy olyan nagy országos ernyőszervezet mint a NIT, amelynek tagjai között szintén megtalálható több, nagy országos szervezet, illetve számtalan kisebb, de meghatározó helyi ifjúsági közösség, nem feltétlenül szükséges, hogy olyan önálló kezdeményezéseket és programokat indítson, amelyek már amúgy is megtalálhatóak. Ki kell emelkednünk a meglévő szolgáltatások, kezdeményezések közül. Ezt pedig mi sem teszi egyszerűbbé mint a tagszervezeteinkkel és a különböző releváns szereplőkkel való együttműködés. Mit is értek ezalatt összességében? Egyrészről a szervezet olyan egyedi kezdeményezéseket indítson el, amelyekkel megkerülhetetlenné válik egyes területeken, így például a hivatalos középiskolai érdekképviseleti struktúra mentorává váljon. Másrészről a meglévő kezdeményezések között keresse meg a szinergiákat, ültesse egy asztalhoz a meglévő, releváns szereplőket és ösztönözzön új, nagyobb, innovatívabb kezdeményezéseket, akár szakmai, módszertani fejlesztéseken keresztül.

Van valamilyen hobbid? Mi az ami legjobban kikapcsol a hétköznapokban?

Talán a csapatban is kevesen tudják, de sokáig  játszottam hangszeren.  Klasszikus gitároztam,  illetve egy időben megpróbáltam elkalandozni a jazz zene világába is. A zene tekintetében végül megmaradtam műkedvelőnek. Van egy jó barátom, aki kiváló zenész, és emellett nagyszerű performanszokat tud a figyelmembe ajánlani. Gyakorta engedjük ki a gőzt jó baráti társaságban otthon ülve vagy a város egyes eldugott helyein sörözve, zenét hallgatva. Előadók közül egyik kedvencünk,  aki megkerülhetetlen az ilyen közös estéken Chet Baker amerikai dzsessztrombitás, énekes.