Turi Ádám korábbi elnökségi tag, jelenleg a szervezet alelnöke. Ádám a következő két évben a Közéleti Mentorprogram, a Pro és Kontra vitaverseny, valamint a diákjogi program projekfelelőse lesz, valamint a tavaszi- és az őszi közösségképzők, és a nyári szabadegyetem főszervezője lesz.
Hogyan és mikor találkoztál a szervezettel? Hogyan kapcsolódtál be a NIT életébe?
15 éves voltam amikor először DÖK alelnöknek, majd elnöknek választottak a Komáromi Jókai Mór Gimnáziumban, ezt követően pár hónappal később pedig a komáromi DiViSz (Diákönkormányzatok Városi Szövetsége) alapító elnöke lettem. Az iskolámban, és a városban is kialakult egy kisebb, de annál dinamikusabban fejlődő közösség, melynek olyan diákok voltak tagjai, akik közösen szerettek volna terveket megvalósítani.
Együtt felismertük azt is, hogy képesek vagyunk felrázni a helyi diákéletet, iskola rádiót, suliújságot és diákköröket alapítottunk. Házi bajnokságokat szerveztünk fociban, kosárlabdában és röplabdában, ezzel együtt pedig folyamatosan közösségi alkalmakat teremtettünk. Ezen alkalmak pedig arra adtak lehetőséget, hogy becsatornázzuk a résztvevő fiatalokat, hogy megkérdezzük a véleményüket az őket érintő kérdésekben, ezáltal pedig elkezdjünk megépíteni egy hatékony érdekképviseleti struktúra alapjait.
A 2018/19-es tanévben megválasztottak a Tatabányai Tankerület Diákönkormányzat elnökévé, a tankerületi tanács tagjává, valamint az Országos Diáktanács Komárom-Esztergom megyei tagjának is. Az ODT által ismerkedtem meg alaposabban Nemzeti Ifjúsági Tanács működésével.
Az elmúlt két évben pedig lehetőségem volt a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségének tagjaként támogatni a települési diákszervezeteket, és a tagszervezeteinket szerte az egész országban. A több tucat NIT-es rendezvény, képzések, megbeszélések, felmérések, konferenciák és szabadegyetemek pedig minden korábbinál jobban megerősítettek abban a hitemben amit már korábban is többször hangsúlyoztam: a lokális diák közösségekből épülhetnek fel a jövő civil résztvevői, önkéntesei, a társadalom és a közösségi élet aktív résztvevői, és formálói. Tartom a programomban megfogalmazott gondolatot amely szerint: „Amennyiben jó munkát végzünk a NIT proaktivitása lehet a civil szektor és helyi tagszervezeteink utánpótlásának kulcsa!” Ezért szeretnék dolgozni immáron alelnökként a következő két évben is.
Jelenleg a NIT-en kívül mivel foglalkozol még? Korábbi tapasztalataidat hogyan tudod kamatoztatni ebben a szervezetben?
A NIT-es munkám mellett egyetemi tanulmányaimat folytatom a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a JÁK-on jogász, a BTK-n pedig politológia szakos hallgató vagyok, valamint részt veszek a felvidéki Esterházy Akadémia képzésében is. Mindezek mellett pedig továbbra is nagyon sok lokális kezdeményezésnek vagyok résztvevője, és aktív támogatója otthonomban Komáromban. Amennyiben egy példát kellene mondanom mindezen tevékenységekre akkor a legnagyobb „szerelem projekt”-nek a Fenyves Szabadegyetemet mondanám aminek egyik megálmodója, és szervezője is lehettem.
A Fenyves szabadegyetem célja, hogy a klasszikus nyári szabadegyetem formát a dél-komáromi Fenyves táborban megvalósítva a „két ország, egy város” szellemiség jegyében teremtsen találkozási pontot évről-évre az egymással együttműködni kívánó komáromi ifjúsági szervezetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó személyek részére. Az első évben kilenc észak- és dél komáromi ifjúsági szervezet csatlakozott, valamint sokan érdeklődtek az esemény után régiós szinten is.
A legfontosabb tapasztalatom a NIT-el kapcsolatban is az, hogy egy felbecsülhetetlen értékű találkozási pontot és közösséget alkot. Célom, hogy ezt a találkozási pontot országos szinten tovább erősítsük, valamint az is, hogy támogassuk a helyi kezdeményezések sikerét is.
Mi a legnagyobb motivációd szervezeti és egyéni szinten?
Számomra a legnagyobb motivációt azok a történetek jelentik amikor a NIT általi találkozások később helyi szinteken együttműködésekbe és barátságokba tudnak fordulni. Több alkalommal előfordult már, hogy a NIT egyik eseménye adta meg a lehetőséget egyébként egymástól csupán néhány kilométerre működő szervezeteknek arra, hogy összefogjanak. Az ilyen visszajelzések után érzem úgy, hogy érdemes csinálnunk.
Hogyan indult a közös munka? Mik lesznek a Te főbb tevékenységi köreid?
A munka az első kihelyezett elnökségi ülésen nagy lendülettel és kellő alapossággal valamint motiváltsággal indult. Boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek a csapatnak, és úgy gondolom, hogy minden adott ahhoz, hogy a NIT történetének legsikeresebb két éve következzen.
Az én szerepem ebben általános alelnökként egyik részről az elnök úr helyettesítésében és közvetlen segítésében van, másik részről pedig projekt vezetőként a Közéleti Mentorprogram, a Pro és Kontra vita versenyünk, a diákjogi projektünk, a tavaszi és az őszi közösségképzők és a nyári szabadegyetem is hozzám tartozik.
A NIT Közéleti Mentorprogramja a szervezet egyik zászlóshajója, és kiemelten fontos projektje. Alapvetően a programba olyan tehetséges fiatalok bevonását tudjuk elérni vele, akik érdeklődnek a közélet iránt, és a döntéshozatal részletei mögé szeretnének látni, illetve fontos társadalmi ügyeket valósítanak meg helyi szinten.
Mi az ami kikapcsol a monoton hétköznapokból? Van olyan amit szívügyednek tekintesz?
A kedvenc könyvem Dárdai Pál önéletrajzi könyve, számtalanszor olvastam és nemcsak a válogatott élén elért sikerek, sokkal inkább Dárdai Pál életfelfogása és a gondolkodásmódja miatt amelyre rámutat. Talán ehhez picit hozzákapcsolhatom a programomba is írt gondolatom: „Nagyon fontos az, hogy a NIT-ben ne mint önálló szervezetben hanem több mint száz szervezet közös közösségében gondolkodjunk!”
Szívügyemnek tekintem, hogy összefogásban, közös érdekekkel, és egy csapatban kiemelkedő dolgokat tudunk elérni, és erre az említett könyv is sokszor kitér, így az ott leírtakat teljes egészében át tudom ültetni a hétköznapjaimba.
Ha pedig picit általánosabban fogalmazok, a legnagyobb kikapcsolódás számomra, ha szabadidőmben a Duna partján várhatom a kapásokat.
