Budapest, 2023. október 17. – A Nemzeti Ifjúsági Tanács bemutatta a 2022-ben, az Ifjúság Európai Évében elindított “Ismeretlen ismerőseink – a fiatalok” című szakmai könyvsorozatának második, angol nyelvű kiadványát. A kötet a szervezet előző, „Kívánj tizet” című tanulmánykötetét veszi alapul, és részletesen tárgyal tíz olyan válságot, melyek erős hatással vannak az új nemzedékek életére, meghatározzák körülményeiket és generációvá formálják őket. A kötetben többek között szó esik arról, mi történt a fiatalok közösségeivel a Covid után, vagy miért hódítottak teret az ifjúság körében is az összeesküvés-elméletek.

Az utóbbi években a tudományos publikációk és szakértői megszólalások sora számos, az ifjúságot érintő, nemzedékformáló hatásról ír, mint pl. a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború vagy éppen az információs forradalom. A változások kétségkívül befolyásolják a szociális környezetet, így az identifikációt is alakítják.  Az idén publikált „Kívánj tizet” tanulmány szerint a magyar fiatalok legégetőbb problémaként a “névtelen félelmet”, a bizonytalanságot, illetve a kiszámíthatatlan jövőt jelölték meg, ez minden negyedik fiatal számára okoz nehézséget (23%). A sorrendben második, de nagyságrendben hasonló mértékű problémaként említették az anyagi nehézségeket, elszegényedést, szegénységet nevezték meg (22%). A dobogón szerepel továbbá a céltalanság, azaz, hogy nem tudják, mit akarnak (12%).

A Nemzeti Ifjúsági Tanács legújabb, angol nyelven megjelent tanulmánykötete „Hard times create strong youth” címmel a magyar és közép-európai fiatalok helyzetét, problémáit nemzetközi, európai, valamint globális kontextusban mutatja be, ezzel a legfrissebb, az ebben a régióban élő fiatalok problémáit feltáró nagyszabású ifjúságkutatás már a nemzetközi tudományos közösség számára is elérhetővé vált. A tanulmány tíz válságos problémakör vizsgálatával tárja elénk a fiatalokat érintő kihívásokat.

  1. Demográfiai válság

Az elmúlt évtizedekben jelentős változás következett be a fiatal felnőttek demográfiai viselkedésében. A házasság iránti hajlandóság gyengült, a házasságon kívüli kapcsolatok teret nyertek. Házasság helyett egyre többen élnek együtt párjukkal ; a születésszám csökkent; az első gyermek születésének ideje emelkedett; a válási arány pedig magas szinten maradt.

A népesség előrejelzése szerint a következő évtizedekben további jelentős csökkenés várható a születésszámokban, ami 2024-re több mint félmillió fővel kevesebb 20-29 éves fiatalt eredményez majd az aktuális népességhez képest.

Az első házasságkötés átlagéletkora mind a férfiak, mind a nők esetében növekedett 1990 óta, és a 1970-es évek óta egyre több fiatal felnőtt lép be az első házasságba gyerekekkel. A gyermekszülési kor is kitolódott, a  késői gyermekszülés eredményeként pedig a (szándékos vagy szándéktalan) gyermektelenség aránya emelkedhet, és a ‘kétgyermekes családmodell’ elveszítheti hosszan tartó hegemóniáját.

  1. Gazdasági válság

A gazdasági problémák tekintetében központi kérdés a fiatalok lakhatása, amely összefügg a saját otthon létrehozásával. Az összetett probléma egyik legfontosabb eleme, hogy egy otthon vásárlásának vagy bérlésének költsége rendkívül magas, és a lakás minősége, továbbá az ingatlanpiaci trendek is nagy szerepet játszanak a folyamatban.

A fiatalok lakhatását az EU-ban tapasztalható lakásstruktúra, pl. tulajdonlakások és bérlakások aránya, az állami lakáspolitika, és más lakáspiaci sajátosságok befolyásolják. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a lakhatási problémák nem feltétlenül járnak együtt a szegénységgel, illetve a krízisek ellenére kimondható, hogy egy bizonytalan gazdasági -társadalmi helyzet esetén is erősebb motiváció a fiatalokban a saját belső ingerük a családi fészek elhagyására, mint a pénzügyi, vagy a lakáspiaci állapot.

  1. Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság

A kötet rámutat, hogy növekedett az elégedetlenség a jövővel kapcsolatban, valamint általánosan nőtt az ismeretlennel szembeni félelem. A bizonytalanság az elmúlt húsz évet tekintve egyre erősödő tendenciát mutat, nemcsak európai, de hazai szinten is. A legfrissebb magyarországi eredmények azt mutatják, hogy a hazai fiatalok ezt a tényezőt ítélik meg a legfontosabb problémának, az alapvető demográfiai jellemzők szerint a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság nemzedéki jellegzetességét a 25–29 évesek (24%), a szakmunkás végzettségűek (26%) és diplomások (24%) tartják leginkább jellemzőnek. 

  1. A pandémia hatása

A COVID-19 járvány és az arra adott intézkedések számos társadalomtudományi ág figyelmének a középpontjává váltak, tekintve, hogy alapvetően változtatták meg az együttélési-, közösségi normák és szokások terén látszódó jelenségeket. 

A koronavírus-járvány egyértelműen nyomot hagyott a fiatalok életén: míg Grúziában legmarkánsabban az oktatás, foglalkoztatás és a társas élet, valamint mentális egészség terén mutatkozott meg ez a hatás, Magyarországon a probléma leginkább a szabadidős lehetőségek korlátozásában nyilvánult meg. 

  1. Migrációs válság

A világ legfiatalabb területei a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) és az SSA (Fekete-Afrika) régiók. Fekete-Afrika népességének közel 70 százaléka 30 év alatti, míg ez az arány a MENA régióban mintegy 60 százalék. Sok ember az emigrációt választja, hogy javítsa életkörülményeit és munkalehetőségeit. E két régió több mint 1,2 milliárd fiatal otthonául szolgál, és erősen érintett a COVID-19 járvány gazdasági következményei, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult infláció- és élelmiszerkrízisben. Emellett a demográfiai növekedés, éghajlatváltozás és politikai instabilitás hozzájárulnak az ottani zűrzavarhoz, így a közel-keleti és afrikai fiatalok is az emigrációt tekintik alkalmazkodási stratégiának. A befogadó országok egyre növekvő kihívásokkal szembesülnek a fiatal bevándorlók hatékony integrálásával a társadalomba és munkaerőpiacba.

  1. Klímaválság

A Z generáció mélyen aggódik a klímaváltozás miatt, és aktívan részt vesz a környezetbarát viselkedésben, klímaaktivizmusban. A fiatalok körében egyre növekvő aggodalom a „klíma szorongás”, mely az éghajlatváltozással kapcsolatos emelkedett érzelmi stresszre utal. 

2021-ben az európai fiatalokat felmérő EU kutatás szerint a kontinens ifjúságának közel fele a klímaváltozást tartja a világ legkomolyabb problémájának. A fiatal generációk ezirányú tudatossága magasabb, így hajlamosabbak klímabarát döntéseket hozni.

Egy 2019-es kutatás Magyarországon kimutatta, hogy bár a fiatalok közül kevesebb azok aránya, akik magukat tájékozottnak tartják a klímaváltozásról, mégis úgy érzik, hogy komoly hatással van az életükre. A fiatalok világszerte fenntartható életmódváltásokat hajtanak végre, pl. vegetáriánus vagy vegán étrendet követnek, vagy egy termék vásárlásakor szempontnak tekintik az ökológiai lábnyomot.

  1. Közösségek válsága

A felmérések szerint bizonyos országokban a magasabb az általános társadalmi bizalmi szint, ami magasabb közösségiséghez vezet, ugyanakkor egyes (főleg kelet-európai) országokban alacsony bizalmi szint mellett is tapasztalható magas közösségiséget. A kutatás rámutat, hogy kiemelkedők a nyugat-európai országok, ahol a fiatalok jelentősen bíznak a társadalomban  és erős közösségi érzettel rendelkeznek. A posztszovjet országokban és a Balkánon a társadalomba vetett bizalom foka jóval alacsonyabb, utóbbi térségben azonban különleges helyzet figyelhető meg, hiszen a háborús történelmi közelmúlt valószínűleg erőteljesen lerombolta az általános társadalmi bizalmat, viszont felértékelte a (szűkebb) közösségi érzetet és az összetartás fontosságát.

  1. Értékek válsága:

Az utóbbi évek egyik legnagyobb értékválságát okozza, hogy a sokszor online platformon terjedő dezinformációk miatt a fiatalok is fogékonyak lettek az összeesküvés-elméletekre. A kutatás eredményei megmutatják, hogy míg a férfiak jelentősen nagyobb arányban bíznak az intézményekben, addig a nőkre és a nagyvárosokban élőkre inkább az elittel szembeni ellenérzés a jellemző. Némileg meglepő eredmény azonban, hogy pozitív kapcsolatot találunk az intézményekbe vetett bizalom és az összeesküvés-elméletekben való hit között. Ez az eredmény arra utal, hogy a hagyományos társadalmi politikai intézmények (hagyományos média, magyar állam) – akár öntudatlanul is – alkotnak narratív kereteket, amelyek termékeny talajt biztosítanak az összeesküvés-elméletek virágzásához.

  1. Technológiai válság

Az új információs technológiák sok lehetőséget kínálnak a fiataloknak, és megszokott kommunikációs platformmá válnak számukra, ugyanakkor sokrétű kockázattal szembesítik őket, amelyek nem voltak ismertek a korábbi generációk számára.

Ilyen kockázatok a kizsákmányolás és zaklatás, a túlzott médiafelhasználás, az információ túlterhelés, a függőség, dezinformáció és manipuláció, morális és etikai konfliktusok, kommunikációs félreértések vagy a torzítás, azaz a fiatalok az online térben sokszor olyan idealizált életképet látnak másoktól, mely torzított elképzeléseket okozhat saját életminőségükhöz viszonyítva.

  1. Generációk válsága

A tanulmányban vizsgált eredmények azt mutatják, hogy nincs egyetlen értelmezése a generáció és generációs identitás fogalmának. A fiatalok úgy vélik, hogy az értékek átadásának legfontosabb területe a család, amely az együtt élő korosztályokat, sokszínűséget, értékek és hagyományok átadását jelenti számukra.

Amikor arról kérdeztéka őket, hogy mely generációhoz tartozónak érzik magukat, a fiatalabb, jobb képzettségű válaszadók képesek voltak magukat azonosítani olyan generációs struktúrákkal, amelyeket a digitális világban való részvételhez használtak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Az idősebb emberek – általánosságban – nem voltak tisztában ezzel az megközelítéssel, így inkább az életkorukra vagy a Magyarországon megszokott generációs felosztásra hivatkozva helyeztékel magukat a generációk skáláján. 

Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke szerint legújabb  kiadványuk segíti majd a fiatalok problémáinak, kihívásainak komplexebb megértését:

“A kötet meglátásom szerint három dologban is újdonságként szolgál nem csak az ifjúságkutatók, hanem az ifjúságpolitikusok, a szakemberek és a laikus közönség számára is. Egyrészt európai és nemzetközi kontextusban mutatja be a fiatalokat érő legfontosabb kihívások és krízisek hatásait. Angol nyelven jelenik meg, elsősorban a nemzetközi közösség számára, ezzel is készülve a 2024-es uniós elnökségi feladatok ellátására, melyben a NIT is kiemelt szerepet kíván vállalni. Végül, de nem utolsó sorban a kötet átfogó és interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, számos területen lefedve a gazdasági, társadalmi, környezeti és technológiai dimenziókat. Az ilyen komplex megértés elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony válaszokat lehessen kidolgozni a fiatalokat érintő kihívásokra.”

A “Hard times create strong youth” című kötet az alábbi linken elérhető:

https://ifjusagitanacs.hu/wp-content/uploads/2023/10/ismeretlen_ismeroseink-a_fiatalok_02_B5_ENG_WEB.pdf

 – vége –

További információ:

Ament-Tóth Fanni

Nemzeti Ifjúsági Tanács
fanni.toth@ifjusagitanacs.hu 

+36 30 841-1710

You May Also Like