A NIT mini felmérésének eredményei
Hónapok óta lázban tartja a közvéleményt a szavazati korhatár csökkentésének gondolata. Az internet komment szekciója nagyon megosztott a kérdésben, mi azonban kíváncsiak voltunk, hogy a kérdés közvetlen érintettjei, Ti mit gondoltok a témáról.
Mondd, te választanál?
Közel egy hónappal ezelőtt készítettünk egy kérdőívet, mert kíváncsiak voltunk, mit gondoltok a választójogi életkor módosításáról. A mini felmérésünket több száz 13-35 éves fiatal töltötte ki, ahol többek között arról kérdeztünk benneteket, hogy:
- támogatnátok-e a választási korhatár 16 évre csökkentését?
- ha 16 évesen szavazhattatok volna, éltetek volna a lehetőséggel?
- szerintetek milyen hatása lenne a szavazati korhatár lecsökkentésének a fiatalokra nézve?
A fiatalok közel háromnegyede szavazna 16 évesen, ha lehetősége lenne rá
A válaszadók 74 százaléka úgy nyilatkozott, hogy 16 évesen elment volna szavazni, ha erre lehetősége lett volna. Ez önmagában is figyelemre méltó arány, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a felmérés közösségi médiában zajlott, önkéntes válaszadással, ezért eredményei nem tekinthetők reprezentatív közvélemény-kutatásnak. Inkább pillanatképet adnak arról, hogyan gondolkodnak a kérdésről azok a fiatalok, akik megszólíthatók és aktívan reagálnak egy ilyen témára.
Több demokratikus ismeretet a megalapozott döntéshez!
A válaszokból kirajzolódó legfontosabb üzenet számunkra, hogy a kitöltők 96,7 százaléka szükségesnek tartja az állampolgári és demokratikus ismeretek oktatását. Vagyis a fiatalok véleménye alapján a választójog kérdését érdemes együtt kezelni a demokratikus részvételhez szükséges tudás és kompetenciák erősítésével.
A kitöltők szerint a fiatalok tisztában vannak a szavazás felelősségével: ha lehetőségük nyílna szavazni, mindenképp megalapozott döntést szeretnének hozni, ehhez pedig elengedhetetlennek tartják a megfelelő edukációt. Ez az üzenet nagyon erős jelzés a döntéshozók és konkrét elvárás az oktatási tárca felé is.
Min változtatna a 16 éves kori szavazás?
Arra is kíváncsiak voltunk, a válaszadók szerint milyen hatással lenne a választójog kiterjesztése a fiatalokra. A legtöbben, a válaszadók 41,3 százaléka, úgy gondolta, hogy a 16 éves kori szavazás mellett a fiatalok könnyebben befolyásolhatóvá válnának. Ugyanakkor jelentős arányban voltak azok is, akik pozitív közéleti hatással számolnak:
27,7 százalék szerint több fiatal véleménye jelenne meg a politikában, 23,3 százalék pedig a közéleti érdeklődés növekedését várja. További 2,8 százalék szerint javulna a demokratikus részvétel, míg 4,9 százalék szerint érdemben nem változna semmi.
Külföldön van, ahol már működik
A 16 éves kori szavazás nem példa nélküli Európában. Az Európai Parlament összesítése szerint a 2024-es európai parlamenti választáson Ausztriában, Belgiumban, Németországban és Máltán már 16 éves kortól lehetett szavazni, míg Görögországban 17 év a korhatár. A többi uniós tagállamban – így Magyarországon is – 18 év a választójog általános alsó korhatára.
Ausztria különösen érdekes példa Magyarország számára, hiszen ott 2007 óta minden országos, regionális és helyi választáson 16 éves kortól lehet szavazni. Az osztrák tapasztalatokat több kutatás is vizsgálta. Egy, az ország választási adataira épülő kutatás szerint a 16–17 évesek részvételi aránya több választáson is magasabb volt, mint a valamivel idősebb, 18–20 éves első választóké. Más kutatások pedig arra jutottak, hogy a 16–17 évesek szavazatainak minősége nem bizonyult rosszabbnak az idősebb választókénál.
Németországban a 16 és 17 évesek először a 2024-es európai parlamenti választáson szavazhattak országos választáson. A változás mintegy 1,4 millió 16–17 éves számára nyitotta meg a választás lehetőségét. A német választási statisztika szerint a 16–20 éves korosztály részvétele 60,3 százalék volt, vagyis elmaradt ugyan az országos átlagtól, de a fiatalok ténylegesen jelentős számban éltek az újonnan megszerzett választójoggal.
Belgiumban és Máltán szintén 16 év a korhatár az európai parlamenti választásokon. Belgium 2022-ben csökkentette a korhatárt, Németország pedig 2023-ban döntött a 16 éves korhatárról az EP-választások esetében. Máltán az alkotmány 2018 óta rögzíti a 16 éves általános választójogi korhatárt.
A brit szigeteken is találunk érdekes példát. Skóciában a 16 és 17 évesek szavazhatnak a skót parlamenti és a helyi önkormányzati választásokon, Walesben pedig a Senedd és a helyi választásokon élhetnek ezzel a joggal. Az Egyesült Királyságban jelenleg egy törvényjavaslat is napirenden van, amely a 16 éves korhatárt valamennyi választásra kiterjesztené; a javaslat parlamenti tárgyalása 2026 őszén folytatódik.
Európán kívül is találunk példákat. Argentínában, Brazíliában és Ecuadorban a 16–17 évesek számára biztosított a választás lehetősége, de ebben a korosztályban a szavazás önkéntes. Az Inter-Parliamentary Union adatai szerint több más országban – köztük Kubában és Nicaraguában – is 16 év a parlamenti választások alsó korhatára.
Nem csak a szavazásról, a fiatalok részvételéről is szól
A nemzetközi példák alapján tehát többféle megoldás létezik: van, ahol a 16 évesek minden választáson szavazhatnak, máshol csak bizonyos – például európai parlamenti vagy regionális – választásokon, és olyan ország is van, ahol a 16–17 évesek választása önkéntes.
A NIT mini felmérésének eredményei ugyanakkor egy másik fontos kérdésre is felhívják a figyelmet: ha a fiatalok nagyobb szerepet kapnak a demokratikus döntéshozatalban, ahhoz megfelelő ismereteket és felkészültséget is biztosítani kell. Ezt a válaszadók elsöprő többsége, 96,7 százaléka is fontosnak tartja.
A 16 éves kori szavazásról szóló vita ezért nem pusztán arról szól, hogy mikortól léphet be valaki a szavazófülkébe. Arról is szól, hogyan tudjuk a fiatalokat minél korábban bevonni a közéletbe, hogyan erősíthetjük demokratikus tudatosságukat, és miként biztosíthatjuk, hogy a saját jövőjüket érintő kérdésekben valóban hallassák a hangjukat.
