A fiatalok nemcsak érzékelik a környezeti változások mindennapi hatásait, hanem jelentős cselekvési hajlandósággal is rendelkeznek – derül ki a NIT 2026-os Ifjúsági Kérdőívének eredményeiből. Miközben a többség alacsonynak látja a fiatalok döntéshozatalban való meghallgatottságát, a válaszadók nyitottak a helyi környezetvédelmi részvételre és az önkéntességre. Határozott elvárásuk továbbá, a rendszerszintű szereplők határozott fellépése is.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács célja, hogy a fiatalok klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos tapasztalatait adatokra alapozva jelenítse meg a szakpolitikai párbeszédben. A 2026-os Ifjúsági Klímakérdőív négy fő témakörben – a klímaváltozás mindennapi hatásai, a fenntartható életmód, az energiapolitika és a közösségi részvétel mentén – vizsgálta a válaszadók attitűdjeit.

Az adatokból egyértelmű narratíva rajzolódik ki: a kutatásba bekapcsolódó fiatalok érzékelik a problémát, készek cselekedni, de a mindennapi akadályok leküzdéséhez és a valódi hatás eléréséhez megfelelő intézményi és gyakorlati feltételekre is szükségük van.

A bőrükön érzik a változást

A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a klímaváltozás a vizsgált minta számára már nem távoli jövőkép, hanem közvetlen, mindennapi tapasztalat. A válaszadók 81,1%-a a nyári hőség mindennapi hatására vonatkozó kérdés két legmagasabb gyakorisági kategóriáját jelölte meg, vagyis a hőség gyakran vagy nagyon gyakran befolyásolja a hétköznapjaikat. Emellett a kitöltők 93,3%-a észlelt legalább egy olyan környezeti változást, amelyet klíma- vagy környezeti problémával hozott összefüggésbe.

Cselekednének, de nem hallgatják meg őket

A kutatás egyik legerősebb üzenete a fiatalok tenni akarása és a döntéshozatali befolyásuk megítélése közötti feszültségben rejlik. Míg a válaszadók 60,6%-a alacsonynak értékelte a fiatalok véleményének döntéshozatalban való figyelembevételét, a cselekvési nyitottságuk kifejezetten magas:

  • 68,3% magas hajlandóságot jelzett havi 2–3 órát igénylő helyi környezetvédelmi részvételre.
  • 64,4% magas hajlandóságot mutatott az érdeklődéséhez vagy tudásához illeszkedő környezetvédelmi önkéntességre.
  • 76,7% a két felső támogatási kategóriát választotta a zöldfelületek növelése mellett még abban az esetben is, ha ez parkolóhelyek vagy autósávok megszüntetésével járna.

A fenntartható választáshoz megfelelő feltételek kellenek

A fogyasztói szokások vizsgálatából kiderült, hogy a környezettudatosság nem csupán hozzáállás kérdése. A kérdésre válaszolók (n=178) több mint kétharmada (68,0%) mondott már le termékről vagy márkáról környezetvédelmi okokból. A fenntarthatóbb vásárlás elterjedését azonban konkrét gyakorlati akadályok fékezik (n=156):

  • a kisebb választék (48,1%),
  • a magasabb ár (36,5%),
  • a kényelmetlen vagy időigényes beszerzés (28,2%),
  • valamint a higiéniai aggályok (24,4%).

Energiapolitikai preferenciák és rendszerszintű felelősség

A szakpolitikai kitekintés részeként a kérdőív hat energiaforrás megítélését is vizsgálta. A válaszadók (a „nem tudom megítélni / nem válaszolok” opciók figyelmen kívül hagyásával) a napenergiát értékelték a legmagasabbra (4,39-es átlag), amelyet szorosan követett a szélenergia (4,15) és a geotermikus energia (4,13).

Bár a fiatalok egyéni szinten is készek lépni, a klímaváltozás kezeléséért viselt felelősség terén elsősorban azoktól a szereplőktől várják a legerősebb fellépést, akiknek ehhez rendszerszintű eszközeik vannak. A három legfontosabb felelős szereplő megjelölésekor a válaszadók 73,3%-a az Európai Uniót és a nemzetközi szervezeteket, 70,0%-a a kormányt, ugyancsak 70,0%-a pedig a nagyvállalatokat emelte ki.

Hogyan tovább?

A 2026-os Ifjúsági Klímakérdőív eredményei nem egy folyamat lezárását, hanem egy érdemi szakpolitikai párbeszéd kiindulópontját jelentik. A Nemzeti Ifjúsági Tanács a jövőben kiemelten fókuszál a fiatalok döntéshozatali bevonására, a további célzott vizsgálatokra, valamint olyan konkrét területek képviseletére, mint a fenntartható mobilitás, a tudatos fogyasztás, a klímaoktatás és az intézményi felelősségvállalás. A kutatás adatai egyértelműen jelzik: a fiatalokat nemcsak a klímapolitika passzív címzettjeiként, hanem annak aktív alakítóiként is érdemes kezelni.

Módszertani megjegyzés: Az adatok forrása a NIT Ifjúsági Klímakérdőív 2026. A kutatás nem reprezentatív online felmérés; az eredmények a vizsgált minta tapasztalatait és attitűdjeit írják le. A fő elemzési minta elemszáma N=180 (a fenntartható vásárlás akadályainál n=156, a környezetvédelmi okból történő termék- vagy márkaelutasításnál n=178).

Ez is érdekelhet